1904 óta rendeznek rönkhúzást a Szentgotthárd környéki szlovén-magyar lakta településeken, akkor és ott, ahol farsang idején nem házasodtak. Idén 25. alkalommal Kétvölgyön húzták végig a 30 méteres rönköt.
Vasárnap délután benépesült a szlovén határ melletti mindösszesen 128 lakosú település, Kétvölgy. Boszorkányok, ördögök kíséretében vonult át a tömeg a falun. Minden jelmeznek megvolt a maga szerepe.
Az esemény inkább hasonlít egy igazi lakodalomra, mintsem egy bolond esküvőre. Először kikérik a vőlegényt, utána a menyasszonyt. Mindezt két nyelven, az eredeti, több mint 200 éve fennmaradt szövegből idézve.
A menet a feldiszített rönkig sétál, miközben szlovén dalokat énekelnek. Majd a rönkön ülő ifjú párt a koszorúslányok és a vőfélyek elhúzzák a ceremónia helyszínéig. Aztán kezdetét veheti a lakodalom, végül a 30 méteres rönk elárverezése.
Régen csak a helyiek, ma már a szomszédos településeken élő szlovén közösségek, például a szombathelyi szlovének is besegítettek a rönkhúzásba, diszítésbe, vendéglátásba.
A hagyomány 2015-ben felkerült a “Magyarországi szellemi kulturális örökség Nemzeti Jegyzékére.”
